A megújulás visszavonhatatlanul elkezdődött. Jele van neki. Az őszi tavasz első tuti jele. Rendíthetetlenül jönnek a szavazók. Hosszú, tömött sorokban. Sokan titokban, tele van a levelesláda, de nem merik behozni. Félnek. Nem beszélnek.
A képviselő mondja: minden szombat délelőttöt végigbicajoz a körzetében. Erre megy el mindig ez a nap. Veszi a fáradtságot. Jön, megy, teker, képvisel.
És a jelöltek is személyesen vetik bele magukat a nyáresti beszélgetésekbe a város működéséről. Sőt. A polgármesterjelölt is ott gyalogol közöttük. Kell ez. Mert az emberek többre becsülik az őszinte szót. És ennek hangot adtak. (Mutatom a hangot: laaaaa.)
Mert bizony el kell mondani. Kicsit optimizmus, de nem megelégedettség. Sok hasznos dolog jön fel. Nem csak négyévente, kampányban kéne ilyet tenni. Rácáfoltak az események. Leadtuk, igen, elsőként. Vagy a Munkáspárt? (közben spontán módon befut "a tizenötezredik" cetli.)
És mindez jó. Mert az emberek értékelik a teljesítményt. Mi sem gondoltuk. A Szonda Ipsos szerint is megy a szekér. Persze, csak szoci városokban mérnek. (Máshol minek és mit?) Pedig tavasszal még gyalázatos nagy zakók is becsúsztak.
És bár még MSZMP-felirat figyel a szék alján, pogácsa helyett már került muffin, ásványvíz helyett kóla, évtizede döglődő száraz kóró helyett új virág.
A régi növényekkel persze csak a baj van. A weblapra is elfelejtették eddig feltölteni a szegfűt. Lassan mondom, mert senki nem érti: a szórólapról is lehagyta a nyomda. Mennyi véletlen. Gyere bátran. Szegfűmentes kampány ez, csak semmi virágillat. Lesz helyette piros kocka, mondják. Azt is el lehet vetni.
..::efzé::..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése