2010. november 8., hétfő

Őszinte pillanatok

Az átlagembert az különbözteti meg a politikustól, hogy ha elbaltáz valamit, nem magyarázkodik hetekig sajtónyilvánosan. Csendben elszenvedi a politikusok vitáját, fut új állás után, miközben szólni nem szól, s más átlagember baját látva csak megadóan hümmög. Mindaddig, amíg nem ő maga szenvedi el a politikusok - mondjuk úgy - töketlensége által keltett aktuális problémát. De egy politikusnak még a töketlenségében is a koncepciót kell keresni, ez ma a világ forgása.

Fogalmazhatnék persze korrektebben is, de nehéz lenne a mátraházai idősotthon hirteln bejelentett. várható bezárása okán arról írni, hogy egy politikus hibázik, hiszen olyan eset köztudottan nincs. Ha hibázik, akkor is tudatosan teszi. Ő, aki rajta tartja ujjait az élet vérkeringésén, no meg a nagy piros gombon. Vész esetén nem nyomogat semmit, elég, ha hibáztat: például a bő három éve a problémán kotló, a krízisből mentő szakértői kormány mítoszával operáló politikus a három hete frissen érkező, majd-én-megmutatom politikusokat: na ugye, mi előre megmondtuk, hogy be fogtok tojni. Én most négy évre hátradőlök, bespájzoltam, s amíg tele a kamra lekvárral, addig elnézem a tévében, hogyan vergődtök a mocsárban. Majd integetek. És írok szép sajtóközleményeket arról, milyen jó volt tegnap. Csak ezek az átlagemberek, ezek nem értik.

De lefordíthatjuk úgy is, hogy a Nemzeti Visszamutogatás Rendszere valóban most szembesült a gyorsvonatként érkező felismeréssel: a piros mezes csapat után üres a megye kasszája, decemberre sincs biztos fizetése az alkalmazottaknak - ezt mondták -, ergo, áldozatot kell hozni: s elsőnek újra csak az kapja a pofont, akinek a leghalkabban fáj. Ti még tisztára jól jártok, ahhoz képest, tulajdonképpen, egyébként. Ettől még ki kellene taláni valami üdvöset.

Amíg a politikusok birkóznak, száz idősnek, meg a negyven, eddig is éhbérért dolgozó embernek érkezik az a bizonyos pofon. Ki lesztek rúgva, át lesztek pakolva. A szavazó elszenved. A szoci. Meg a fideszes. A gondozott is. A szoci. Meg a fideszes. Nem kell félni, nem fog fájni, higyjétek el,  jó lesz, működjünk együtt. Majd keresünk pénzt az ablakban, kitesszük a mikuláscsizmát.

S nem ám olyan a tálalás, ahogy a romlott, nagy barna tortát fel illene szolgálni ilyen alkalmakkor az ingatag öregeknek, a kifacsart ápolóknak: az egyik politikus fokozott aggodalommal az idősekért napokkal előre lelövi a poént, amit még ő tárazott be. Egy gyomorgörcsös hétvégét ajándékozva ezzel a mátraházai idősek otthona lakóinak. Köszönjük a szavazatokat. A másik oldal ellenben máris úgy érkezik, hogy elegánsan szabadkozik: én ugyan győzni jöttem, csupa jó hírt akartam hozni, de ezt dobta a gép. Én kérek elnézést. Rossz belépő. Köszönjük a helyzethez mért felelősségtudatot. És az aggodalmat. Ki lehet belőle fizetni a havi törlesztőt?

Mit mond erre a kirúgásra ítélt ápolónő? Őt nem érdekli, hogy Fidesz, vagy MSZP, itt ugyanis emberekről szól az elbocsátó szép üzenet. A gondozottak úgy döntöttek: maradnak, ők nem azért fizettek be, hogy most hirtelen ide-oda szórják őket a megye idősotthonai között. Jönnek az ígéretek, hogy majd jól megkeresik a felelőst, bár pénz már nem lesz belőle. Őszinteség van, az kell ilyenkor. A dolgozó talán megnyugszik, hogy akkor végre minimum egy politikusnak is rossz lesz egy pöttyet, de nagyon sokáig nem ringatja magát ebben az illúzióban. Nem ér erre rá.

El kell mennie ugyanis munkát keresni. De előtte még beül a megyei közgyűlésre. Mégiscsak az ő sorsáról döntenek. Ha eddig nem kérdezték meg, most majd beleszól, ígéri. Az átlagember nemzeti konzultál a politikussal, a politikus nemzeti konzultál a felettesével: pénz kellene sürgősen, ne csináld már, Viktor, itt emberekről van szó. Hölgyem, egy kicsit halkabban, nem kapott szót.

Ja, kérem.

..::efzé::..

2010. október 15., péntek

Lekvár, légvár

Jó várat építeni természetszerűleg nehéz. Kártyavárat húzni fel még nehezebb. Minél magasabb a vár, annál dőlékenyebb, annál nagyobb a kockázat a folytatásban. Ezért nem szabad sietni az építkezéssel, a biztos alapokat ugyanis nem nélkülözheti a mű. Erős várat csak ilyen alapokra lehet építeni. Lekvárból köztudottan nem fog menni.


Kevés stabilitást adhat, ha erős ragasztó híján mindent rábízunk a gravitáció csalfa kötőerejére, ami egy kártyavár esetében bizonyára nem vagyonbiztosítás. Merthogy bármelyik pillanatban elég egy lehelletnyi szellő, hogy az egészet egy szempillantás alatt bedöntse, s akkor szélsebesen kezdődjön elölről a várépítés. Máris rengetegen állják körbe a várat, hogy teli tüdőből fújják balról, jobbról, hátha magától ledől. Aztán lehet sírni a romokon.

Ezért a tervező, a hely és az építőanyag mellett az építőmunkásokat, s a várkapitányt is jól meg kell választani, ha ezeket a falakat jobban kell félteni a bajtól, mert nincs messze még a vihar szele. A határozott várkapitányon különösen sok múlik, hiszen neki kell megvédenie a várát a veszélyektől.

A kártyákat a játékszabályok szerint az újjáépítési munka közben akár újra is oszthatják, más kártyából más vár épülhet, akár erősebb, nagyobb is.

Minden vár csak addig véd, amíg kívül az ellenség, belül vannak a várvédők, és meghallgatják a tanácsadókat, a hű, sokat látott vitézeket. Akkor jöhetnek árulók, trójai falovak, ármány és cselszövés, bármikor, bármerről, a falak épen maradnak, a vár kitart.

Ha nem így van, jöhet a kétfrontos harc: kívül az ellenség, belül a kételkedés, a sisakok alatt szüntelenül izzadó homlokok ideje: az építők akárhogy is keverik eddig a kártyákat hazugságokkal, hitegetésekkel, fenyegetésekkel, ki tudja, mikor, s honnan jön az a bizonyos döntő fuvallat? Éles-e a kard? Véd-e a vért? Lehet-e tizenkilencre mindig lapot húzni? Bejönnek-e mindig a blöffök? Elég lesz-e folyton trükközni a lapokkal? És van-e valakinél mindent bontó adu ász?

..::efzé::..

2010. szeptember 17., péntek

KampánySzubjekt 13: Nemzet, mentő, ismerős arcok

Gyertek ide, az olvasóba. Ajtó feltárul, benn full line megyei MSZP-VIP-sor. Kvaterkázás a sajtóval, te még a lapnál vagy? Ja, akkor te most a tévétől. A Diótól van itt valaki? A Pócs az egy kiskörei gyerek. Én meg tanítottam is. A Zsigmond milyen színekben? Hová ment ki az Attila? Lehet, hogy ő már megtartotta közben a sajtótájékoztatót? Nadekezdjünkbele. Diktafon bekapcs, üzenet bekapcs.

A választási rendszer nem kedvez a sokszínűségnek. Csorbul a lakosság egészének lefedettsége. Sokan az MSZP-re szavaznának, de a kopogtatót nem merik odaadni. De oda fognak szavazni, azt mondták.

Gondot jelent színt vallani. A félelem légköre. A Fidesz lépéseit a hatalomkoncentráció vezeti. Felkiáltójel az alkotmányozás előtt. A Fidesz hatalomfelfogását mutatja. Hadd mondjam el. Már látják, hogy hozzá fognak nyúlni a rendszerekhez. Az Orbán-kormány megszegte ígéreteit, nincs adócsökkentés, közbiztonság, pedagógus-béremelés.

Nem terjesztettek be új költségvetést, a mai ezek szerint működőképes. Valós számokat tartalmaz. Az Orbán-kormány beismerte a Bajnai-kormány nemzetmentő munkáját. Gyengítettték a forint árfolyamát, háromszor. Az Orbán-kormány kalandorpolitikája után a Bajnai-utat követi. (Így, két mondattal később.) Hm. Már az önkormányzati választás előtt ismerni kellene a tervezetet. Tudni kellene, ki lesz a kárvallott. De eljön az igazság órája. 

Senkivel semmilyen párbeszéd nincs. Ezért mi beszélgetünk a nyugdíjasokkal, a devizahitelesekkel. Ezeknek mind felülről megmondják, mit kell mondani. Nekünk soha nem mondta meg senki. Nekem meg aztán végképp nem. Emlékezzetek csak vissza.

Megújultunk, ha táncolni kell, hát táncolni kell, meg kell mutatni. Hadd mondjam el.

Menjünk már, száz ember várja Attilát! Ajtó nyikorog, hatalmas zaj, majd egyszer megolajozzák. Nincs is száz ember, csak vagy nyolcvan. Megyei VIP-tag bulvárlapba temetkezik. Hallhatta már.

Hadd mondjam el. Barátaink, ismerősünk, szomszédunk, el kell menni. Nem szabad kishitűnek lenni. Az embereknek elegük van abból, hogy a kopogtatócédula-gyűjtésnél striguláznak. Lesznek nagyon jó körzeteink. Nagyon bízom a jó szereplésben.

Mindig jó érzéssel jövök Gyöngyösre, sok az ismerős arc. Hadd mondjam el. A magam részéről. Párját ritkítja. Bizakodó vagyok. Minden egyes körzetünk túlteljesített. A listánk előkelő helyén van Szabó Gyula, ez szól az itteni baloldali közösségnek. Elég, ha csak a Mátra Múzeumra gondolok. Nyugodtan állhatunk ide Gyurival, Gyulával. Az Apolló az élő példa, ez a rombolás jellemző. Hadd mondjam el.

..::efzé::..

2010. szeptember 13., hétfő

KampánySzubjekt 12: Republica Banana


Forrong egész Havanna! Juan Martinezék a Köztársaság egységének védelmében feljelentették Marco Rodriguezt, mondván: szakadárjaik kétes hírű kopogtatócédulákkal operálva próbálják megnyerni a Forradalmat. Az ellenforradalmárok vezére, Marco Rodriguez kihirdeti: aki nyugdíjasok mögé bújva harcol, bennük hisz, az könnyen pórul járhat, hiszen a nyugdíjasok nagy táborát senki sem ismerheti ki eléggé. Még  a regnáló rezsimnek is tudnia kell: a kubai nyugdíjas a polgárháborúban kiszámíthatatlan, mint egy gerilla. 18 ezer forintért bármire képes.

A köz nyugalmáért és a diadalmat hozó őszért aggódó, harcedzett nyugdíjasok eközben utolsó pesoikat összespórolva hirdetnek jó pénzért a választási kampányok adok-kapokjait mindig hűen leképező reklámújságban, az Indiánpiacban. Az Egy Bejegyzett Egyesület Gondolkodó Nyugdíjasai (E.B.E.G.NY.) nevű eddig ismeretlen baloldali népfront tán a megtorlástól félve már csak név nélkül meri vállalni forradalmi nézeteit: hogy itt mindenki hazudik, hamisít, törvénytelenkedik. Egy, csak egy zászló alatt vonulnak csak elszánt, igaz fiaink, Juan Martinezék mögött lépdelnek előre rendületlenül a világszabadságért. És a sötétben lopózó fülkeforradalmárokról nem is beszéltünk! Bedaráltak mindenkit!  Meneküljetek!

Ellenfeleink nem alszanak! Csapataink harcban állnak! Éberség! Viva la revoluzione! Viva Castro! Világ proletárjai, lájkoljatok! Ha kell, táncolunk is. Bikicsunáj!

(Közben kaptuk a hírt: a kubai modell ma már Fidel Castro szerint sem működik. Kubában sem.)

..::efzé::..

2010. szeptember 9., csütörtök

KampánySzubjekt 11: Egy klikk a klikkekre


Hajózzuk körbe a Gyöngyösön induló pártok kicsiny webkikötőit, nézzük, mennyi hasznos információt tudhatunk meg, ha kényelmes módon nem turkálunk a szemeteskosárban a szórólapok után, hanem inkább csak körbeklikkelünk.

Tegyük fel, hogy 2010-ben, az internetkorszakban élünk, és idézzük fel azt is, hogy a gyöngyösi mozgalmak túl sok energiát eddig sem fordítottak a netezők tájékoztatására. A legtöbbször mindössze a központi konzervanyagokat közvetítik, és nem igazán használják ki ezeket a modern kommunikációs felületeket. Ezeket kompenzálandó rohammunkában a nyár végén több jelöltet felregisztráltak a Facebookra, ennél a lépésnél azonban megakadt a lendület: nincs aktivitás, kevés kivételtől eltekintve a jelöltgetésen túl nincsenek átadandó üzenetek. A blog pedig tulajdonképpen ismeretlen fogalom a mai gyöngyösi politikai közéletben, holott a fővárosban kampány-alapelem. De majd talán egyszer eddig is eljutunk.

Nézzük a mai menüt, a legaktívabbak eddig a Civilek Gyöngyösért jelöltjei, náluk nyilván a spórolás egyik formája, hogy az interneten népszerűsítsék magukat. Van fórum, vannak programok, fotók, célkitűzések, médiaszereplések, és itt a közismert logó, amely korábbi postom alapján is tudható, hogy valahonnan kissé ismerős. Az is spórolós. De legalább beindult a párbeszéd. Ami máshol nem látható.

A korábban a városi MSZP honlapjáról (http://www.mszpgyongyos.hu/) visszamosolygó jelöltek ma új domain név alatt, álnéven nyomulnak, gondolom, Szanyi Kapitány országos bújócskás-megújulós stratégiájának megfelelően. Az új weblap teljesen halott volt hetekig, mondjuk ki: előbb promózták, mint ahogy lett volna mit mutogatni, a kopogtatócédulák leadásáig azért sikerült némi tartalommal feltölteni. (Most tele van szebbnél szebb fejlesztős képekkel a szokott sportberuházásaink-Mátra Múzeum kampányvonalon, de ezekről később, amikor majd a választási ígéretek összehasonlítása következik.) Még mindig vissza-visszaköszön a Feltöltés alatt! felirat. Semmiből nem sejthetem, hogy amúgy ugyanaz a cégér, mint a régi csapatnál, hiszen sehol nincs logó. Pedig a párt állítólag vállalja a baloldaliságot.
Van viszont a baloldali fogyasztói társadalom jegyében nyereményjáték, LCD-tévéért, de nem az nyer, aki kitalálja, hogy ezek a hölgyek és urak vajon akkor az MSZP itteni felhozatalához tartoznak-e, vagy csak egy kis deja vu-érzésünk van, amit könnyen ki lehet kezelni.

update: azóta itt, Hiesz György reaktivált párthonlapján is megjelentek a jelöltek, az anyagok - és az MSZP-logo, a fotós viszont láthatóan úgy összenőtt a Photoshoppal, mint Fásy Ádám az ATV-vel. (Nem baj ez, csak igénytelen.) Remélem, van, aki magára ismer a túlkozmetikázás után, illetve a szavazók a jelöltekre...;)

A Fidesz korábban ismert gyöngyösi oldala teljesen üres. A jelöltek alapinformációit és a párt-elérhetőségeket ma Balázs József honlapján érhetjük el, egyelőre csak a neveket.

A Jobbik gyöngyösi oldala ugyancsak tartalmas, informatív, de a jelölteket sehol sem leltem fel. Pedig külön menüpont van róluk. Ezért jöttem volna. Majd legközelebb. Ablak bezárása.

..::efzé::..

2010. szeptember 6., hétfő

KampánySzubjekt 10: Narancslé, facsarva


Mottó:  "Van, aki pálmafák közt / Van, akinek semmi konkrét..." (Kispál És A Borz)

Egy kis kitekintésként összegeztem, mit kapnék az adóforintjaimért, ha történetesen valamely Hatvan környéki településen kellene lehetne Fidesz-támogatott polgármester-jelöltekre szavaznom. Persze, én nem ott fogom bedobni a százast a kávéautomatába, de érdekelt, hogy mi főne le, ha mégis ott tenném. Narancsillatú ígéretek, kicsomagolva a héjból.

Álljunk neki tehát kinyerni kifacsarni  valami érdemi információt abból, amit nekünk ezen a videón mondanak. Ez alapján kellene ugyanis megszeretnünk a választékot. És nyilván ezek a legjobb pillanatok, az esszencia, a tömény mondanivaló, merthogy vágott videóról beszélünk. Megmondom őszintén, sosem érdekelt, ki mióta lakik egy településen, ezt nem tartom meghatározó tényezőnek, én egy ilyen szavazó vagyok. Az sem érdekel, kinek hány gyereke van, hiszen szintén nem befolyásol. Vagyis az efféle személyeskedő időhúzást nem tekintem most fontosnak.


http://szabozsolt.fidesz.hu/index.php?id_cikk=11655


Végy legelőször egy apci versenyzőt. Program nincs még, azt majd állítólag később küldi a saját hírlevelében, és minden "házas" meg fogja kapni Apcon. Jó esetben az egyedülállók is. Meg a szinglihordák.

No, "hát a csatornaberuházás leszűkíti az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit", és el is képzelem, ahogy tömődik jól befelé az a rés. Öntjük bele a pénzt, de az csak szűkül. Aha. De majd jön jelöltünk, meg a közös csodák. Apc, a csodák csodája. Infótartalom: nulla. Köszönjük, majd értesítjük.

Boldogi jelöltünknél is ugorjuk át a család-gyerek-ház-kutya-kocsi köröket, és keressük az elképzeléseket. "Sajnos a boldogi helyzet az, hogy nagyon, de nagyon rossz a munkalehetőség", száz buszt ide, mert nincs mivel menni dolgozni. Jé, konkrétum. "A sportélet is el van sorvadva". (Szegény dongalábú focisták.) És a köhögéstől csak annyit érteni, hogy ez a jelölt is majd ír valami tacepaót az ő népének, mert mégiscsak illendő.

Csányi jelöltünk eddig nem látott programjában nemes egyszerűséggel "szerepel mindaz, ami a község mindennapi életéhez, boldogulásához szükséges", talán ki is adhatná Aranybullaként, oszt' jónapot. Ennyi, nincs is mit vitázni. És továbbvinni a fejlesztéseket, amiket az elődeink kialakítottak, hej. Itt is vannak konkrétumok: az óvoda-iskola fejlesztése, nyugdíjasok életének könnyítése.És megtudjuk, ki Csányban a másik két hű narancsszín vitéz. Ha nem tudnánk. Ez is infó. Csak nem érdekel.


Ecséddel folytassuk. Ahol "a következő négy évben ami megragadt, szekér, azt megpróbáljuk kimozdítani". Hó-rukk az új Mátyás-földön. Nagy a domb, sokat kell ám tolni azt a szekeret, de majd meglökdössük. Program...na tudják.

Kómár jön Herédről, rutinosan zakót gombol, kiáll, határozott tököslegény-stílusban tolja. Heréden ez kell, ez a nyerő. Neki "óriási tervei vannak". (Érdekes, Horton meg óv minket az innen igazolás nélkül hiányzó helyi jelölt a "grandiózus tervektől".) És "szeretné végre befejezni a már megkezdett beruházásokat". Ez jó, értékeljük helyén. Egy beruházást be is szoktak fejezni, az úgy van jól.

Folytassa, polgármester úr!: "Elképzelhető, hogy az elmúlt kilenc évből nyolc évet kommunista vezetésű országvezetésben és megyei vezetésben kellett véghezvinni", durvul az indoklás, hát, nem szereti a szocikat, az kiderült. A vörös posztó, az ultimate indok, állt felettünk egy pallos évekig, alig tudtuk megfogni, nehogy lecsapjon, gondolom.  "Túléltük, nem volt könnyű. A herédiek mindent túlélnek." "Én tudom, hogy újra a Fidesz hozza el a pálmát, köszönöm." Program nincs, nem is ígér. Pallost se, ez jó.

Szabó Ádám jön Kerekharasztról, aki nemcsak az önkormányzatot indította el saját kommentárja szerint, hanem egyúttal a település fejlődését is. Hm. Kettő az egyben. Sok fejlesztést vittek véghez "saját erőből", bár nem tudni meg, mit is. De elhisszük. Pedig "nehéz volt egy kormányzati ellenszélben lépést tartani". Hát, vitorlát fel, Ádám! És jó szelet. Onedin kapitány uzsonnába fog a háttérben, itt az új kormányos. Mert "az emberek bíznak abban, amit az elmúlt négy évben az asztalra tettem Kerekharaszton". (Csak ne csizmát) Program nincs, nem is ígér.

Stolmár Aladár, Lőrinci, Magyarország. De jó, ott is érettségizett. I came back recently from the USA, mesterségem címer-e? Ájulunk, örülünk. A mi fiunk! Ott élt bizony kinn a nagy távoli messzeségben az ácsmester lányával. De most jön vissza kebelünkre, hogy "helyreállítsa az erőművi parkot, amire még gyerekkorából" emlékszik. Járja a környéket, és lát, és megfigyel, és észrevesz, " Jászfényszarun például nincs egyetlen egy butyka sem." Aha. Ezért akar szolgálni. Zökkenőmentesen. Program nincs. Nem is ígér.

Szűcsi a következő, ahol a "jelenlegi vezetés a megalapozatlan ígérgetésre hagyatkozik", ám Elvira asszony sem mond többet. Nem is ígér. Ez a különbség. Ami fontos, ő tősgyökeres, és itt is akar élni mindig, mondja. Ennek örülünk, de jó lett volna valami használható tényt is hallani a programból, amit természetesen itt sem ismertünk meg. Amúgy ott lakik, ahol akar.

"Pénzhiányunk van, és ez a döntő, hogy ezt szeretnénk helyretenni", halljuk Zagyvaszántó leendő erős emberét nyelvtanilag még nem kellően megerősödve. Nekem Medgyessy ugrik be a beszédstílusáról. Gyökeret akar verni, arra építeni, no de arra leginkább fa szokott nőni. Néha kérges. Göcsörtös. Majd "az iskola-óvoda olyan szintre emelését tervezi", aminek csodájára jár a környék, szerintem legyen úgy 100-150 méter magas, az már megteszi. Kivéve, ha az oktatás színvonalára gondolt.

Majd jön a Főnök, akitől megtudjuk: "folyik a kampány, mind újságban, mind megjelenésben fogunk dolgozni. Szeretnénk megkönnyíteni a választópolgároknak, hogy tudjanak választani közülük."

..::efzé::..

2010. szeptember 3., péntek

KampánySzubjekt 9: Alig hittük, hogy ez is eljöhet



A falat nem az ő kedvükért festették ilyenre, mondják a "civilek". Pedig zöldre van a, zöldre van a. A vezér veri a falba. A logót szögeli be. Nokia-telefonnal. Doboz nincs hozzá.

Valamennyi körzetben az ajánlószelvények hegyekben állnak, csapataink harcban, éjjel-nappal a választók ajtajában, szuterénjében, mert az ellen már a spájzban Ez a sikeres duma, mindenki ezt mondja. Nem volt előéletük. Adott a választás lehetősége. Helyi érdekekből táplálkoznak. (Beetetés?) A lakosságot a hátuk mögött. Tudhatják. Bizalom, de nem elbizakodottság. Mindenki hozzon magával még egy civilt. Sokan, elegen, még többen.

Büdzsé? Nem mondjuk, hogy nem fog fájni. (Végül is civil előtti korukban is könnyedén bólintottak. A szerk.) Társadalmasítani kéne a politikát. ( Hazafias Népfront). Pénzügyi felülvizsgálat. Újragondolható szerződések. Pazarlás, ha penészes az új múzeum. Inkább kevesebbet, de hosszútávra. Legyen felelősség. (Béke, szabadság, egyetértés.)

A pályázati pénz is a mi pénzünk. A mi adónkból, bizony. Megírták, hogy épp Gyöngyös fizeti ki a legtöbbet segélyre. (Isten, engem így, segélyen?) Ezért vonzó ideköltözni egyes rétegeknek. (Dombok, réteg.) A beköltözőket okolják. Neköltözzébe. A lehetőség és az elvárások közelítése. Nem kellene behunyni a szemünket. (Ki a hunyó?) A város országos megítélése is múlik. Ezen.

Miért csak most kapcsol rá az önkormányzat? És a négy év alatt? Mennyi teher a következő évtizedekre? Az emberek mögé látnak a számoknak. A déli városrészben sajnos nincs állandó jelenlét. Kábítószer. Rendszeres járőrszolgálatot, a polgárőrség ennyi pénzből kicsit gyakrabban is, ne csak a rendezvényeken. Városőrség kell.

A fürediek úgy érzik majd, hogy megéri a városhoz tartozni. A Mátra Gyöngyös szerves része. (A szervetlen anyagokat is beleértve.) Felnőni a választáshoz. Észérvek, tiszta szívvel. Elv, harmincéves barátságok, hit. Nincsenek csókosok. Árnyaltan fogalmazott a Józsi. Tiszta víz a pohárba.

A csapból is ez folyik.

..::efzé::..

2010. szeptember 2., csütörtök

Félfigyelő


Dicsérjünk először. Nagyon szép az új térfigyelő rendszer. A legújabb. Volt már. De az rég volt. Le is szerelték.

Ez már másik. Nagyon kellett, mondták. Színes, szélesvásznú reality show. Majd kéttucat kamera. Mindent lát. Letakarhatatlan, elvághatatlan, kikapcsolhatatlan, akkor is fordul, ha nem fordul, rögzít, dokumentál, ül, pacsizik, nem kér enni, nem fárad el, és nincs vita arról, jár-e neki hideg vagy meleg étkezési utalvány.

Ki se kell menni a helyszínre. (Ebben korábban is jók voltunk.) Ha kell, hangosbemondó-jelleggel akár le lehet szólni az eddig tetten nem ért, Ismeretlen Szelektív Szemeteseket Telegyömöszölő Vállalkozónak, hogy "Teszed onnan arrébb?". (Ez volt az érzékletes példa). Micsoda nemes feladat, mostantól szó szerint rajta lesz a szemünk a köztulajdonon. Banánhéj nem pottyanhat úgy el, hogy arról ne lenne végre HD-kép. Megdönthetetlenül. Még a közmunkás is megfigyelhető meló közben. Szorgos kezek, árgus szemek. Elégedett politikusok, elégedett vállalkozó.
 
És a Durándában is lesz kamera? - kérdezi erre a per pillanat arrafelé még elégedetlen gyöngyösi polgár. Merthogy szerintük ott vannak ennél némileg nagyobb problémák is. Minden, amit évtizedek óta csak néznek és dokumentálnak más kamerák, de semmi sem történik. Szemetes a patak, ég az illegális szemét, patakokban folyik az akkumulátorsav, és virít a méteres fű a lószar lótrágya megett. Állítólag rabolnak. Állítólag terrorizálnak. Állítólag lopott autót vagdosnak széjjel. Meg úgy mindent, amit összehordanak a városból.

Nem, ott nincs kamera. Egyelőre (?) épp azokban az utcákban nincs, ahová amúgy köztudottan a leggyakrabban rohannak a rendőrautók. A betörések által valószínűleg legérzékenyebb (leggazdagabb) környékeken sincs. Nem mondom meg, hol vannak, és hol nincsenek, de egy biztos: bár sok a kamera, jelen pillanatban igen foghíjas a lefedettség.

Azt mondták, a rendőrség szakmai szempontjai alapján választották ki a kamerák helyszíneit. Ha az volt a cél, amit mostanában a rendőrség országosan követ, akkor érthető a stratégia: jó hónapja már, hogy információt nem szolgáltatnak a rendőrök az újságírónak a bűnesetekről. Ami nincs az újságban, az nincs. Ami nincs, azt nem olvassák. Amit nem olvasnak el, az nem borzolja a kedélyeket. Akkor javul a biztonságérzet. (Erre szoktak mindig utalni szakzsargonilag rendőreink.) Ha jó a statisztika, jól dolgozott a rendőr. Nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak, emberek.

Na de. Ha elfogadjuk, hogy nincsenek feljelentések a mindenki által ismert városi bűnügyi gócpontokból, akkor statisztikailag ott valóban nincs bűnözés. (Eddig ez volt a válasz a kérdésre.) Ha nincs bűnözés, nem kell kamera. Még rögzítene valamit. A bűnt. Jesszumpepi. Azzal meg dolog van. Arról hírt kell adni, ha kérdezik. Arra rákérdez a politikus. Pedig ha a bűnt rögzítené, lenne bizonyíték, lehetne bűnöst fogni, le lehetne állítani, és javulna a közbiztonság. Nem statisztikailag, hanem rendesen, a képernyőkön figyelhető kis gyöngyösi valóság-showban.

Városunk és rendőrségünk nagyjai csak a sajtótájékoztatón beszélték át, mire is adtak ki ennyi milliót. Jobb későn. Legalább tudják. Kampány van, aggódni kell, komolyat kérdezni, érdeklődést mutatni, továbbálmodni, az jól mutat egy másik kamera előtt.

Hadd legyek pesszimista: bevethető ember, aki kimegy, és esemény idején intézkedik, nem lesz ettől több, de jól lehet csemegézgetni az utcaképeken, és egyre több ilyen mütyürt felrakni mindenhová, azt hirdetve, hogy lám, csökken a bűnözés ennyi meg annyi százalékkal. Később csendben be lehet állítani őket traffipaxként, vagy egyedi megfigyelő eszközként, alkalmasak erre. Ahogy mondták, khmmm., vannak teljesítve bizonyos egyéni igények is más városokban is. Ez így megy. Jóri András felhorkan a háttérben.

De erről nem akarunk tudni. Amúgy minden megoldható. Akinek nem tetszik, hogy kerítésen belül is látható, szóljon a Városházán, a szakemberek azt mondták, külön kérésre lefedik az esetleg beficcenő magánszférát: egyszerűen kitakarják a képből.

Egyelőre a bűnt is.

..::efzé::..

2010. szeptember 1., szerda

KampánySzubjekt 8: Önök kérték, Gyöngyös ért


A megújulás visszavonhatatlanul elkezdődött. Jele van neki. Az őszi tavasz első tuti jele. Rendíthetetlenül jönnek a szavazók. Hosszú, tömött sorokban. Sokan titokban, tele van a levelesláda, de nem merik behozni. Félnek. Nem beszélnek.

A képviselő mondja: minden szombat délelőttöt végigbicajoz a körzetében. Erre megy el mindig ez a nap. Veszi a fáradtságot. Jön, megy, teker, képvisel. Pedálozik. Feszül a lánc. Ha kell, kontrázik. Egykerékkel kiharcol, míg nyeregben van.

És a jelöltek is személyesen vetik bele magukat a nyáresti beszélgetésekbe a város működéséről. Sőt. A polgármesterjelölt is ott gyalogol közöttük. Kell ez. Mert az emberek többre becsülik az őszinte szót. És ennek hangot adtak. (Mutatom a hangot: laaaaa.)

Mert bizony el kell mondani. Kicsit optimizmus, de nem megelégedettség. Sok hasznos dolog jön fel. Nem csak négyévente, kampányban kéne ilyet tenni. Rácáfoltak az események. Leadtuk, igen, elsőként. Vagy a Munkáspárt? (közben spontán módon befut "a tizenötezredik" cetli.)

És mindez jó. Mert az emberek értékelik a teljesítményt. Mi sem gondoltuk. A Szonda Ipsos szerint is megy a szekér. Persze, csak szoci városokban mérnek. (Máshol minek és mit?) Pedig tavasszal még gyalázatos nagy zakók is becsúsztak.



És bár még MSZMP-felirat figyel a szék alján, pogácsa helyett már került muffin, ásványvíz helyett kóla, évtizede döglődő száraz kóró helyett új virág. Kóla, muffin, sültkrumpli. Már megérte. Begyűrűzött. The American way of life.

A régi növényekkel persze csak a baj van. A weblapra is elfelejtették eddig feltölteni a szegfűt. Lassan mondom, mert senki nem érti: a szórólapról is lehagyta a nyomda. Mennyi véletlen. Gyere bátran. Szegfűmentes kampány ez, csak semmi virágillat. Lesz helyette piros kocka, mondják. Azt is el lehet vetni.

..::efzé::..

2010. augusztus 26., csütörtök

KampánySzubjekt 7: A politika játszótere


Adott egy heves megyei település, ahol a polgármester ellen a nagy magyar választási helyezkedős népi játékban egymásra talált a korábbi MSZMP-s tanácselnök népi vezető a Fidesz által függetlenként támogatott újdondász versenyzővel. Stílusos mocskolódó leveleket terjesztgetnek az ott lakóknak, és a hírek szerint olyan választás előtti hangulatot teremtettek, hogy ennek láttán Szanyi Tibor bizonnyal jól megölelné Szíjjártó Pétert. Ott egy platform a két oldal, összenőtt, de nem tartozik össze, mondanám, hiszen tudom jól, hogy csak ócska összeesküvés-elmélet, amire gondolok.  Jön a Nagy Októberi Szoc Fülkeforradalom, még van pár befutó hely, nosza, előre, mindahányan.

A falu önkormányzata Leader-pénzt nyert játszótérépítésre, köztér-fejlesztésre meg parkolóépítésre. Megy is a meló. A szintén zseniális magyar utófinanszírozós játékban mit tehetett a képviselőtestület? Felvállalta az előfinanszírozást, ugye, nincs is szebb, mint amikor a kis önkormányzat ad kölcsön a nagy uniónak.

Most ki kéne fizetni a vállalkozót, hogy be lehessen nyújtani a kifizetett számláját a Leaderhez. Hogy visszajöjjön a pénze a településnek. Ehhez hitelt kéne felvenni. Ehhez dönteni kellene. Ehhez egyet kellene érteni a korábban felelősséggel felvállalt dolgainkkal. Ehhez el kellene menni szavazni. Ha nincs hitel, a falu akkor is tud fizetni, csak épp az élet áll meg, és a közalkalmazottak nem kapnak fizetést. Például.

Nézzük egy-két csatolható úriember (lásd még a köz érdekében felesküdött önkormányzati képviselők) profilját. Adott a korábbi MSZMP-s népi vezető, aki bő 20 éven át minden ülést zárttá nyilvánított, így a falubelieknek fogalmuk sem volt arról, miféle homokozás folyik benn. (Előre eladósítás.) Ez a vezető véletlenül a saját földjére építtette fel az egyik mobiltársaság adótornyát, így az abból származó bevétel a család kicsi kincse, mondták a helybeliek, de tisztában vagyok vele, hogy ez is csak valami gonoszkodás lehet. Az ugyancsak otthon maradt, a Fidesz által függetlenként támogatott újdondász versenyző is benne van a brancsban. Amúgy iskolát igazgat, jó polgármesterjelölt, hiszen következetes magatartásából látjuk, hogy elsőrendű a számára a politikai mászóka gyerekek érdeke.

Hát így nem lesz egyelőre az ottani gyerekeknek rendes játszótere. Mert a nagyok játsszák a dedós óvodás játékaikat.

És ez még csak egy település volt, hamarosan jön a többi.

..::efzé::..

2010. augusztus 24., kedd

Schmuck dalban mondja el

Smukk: Arany, aranyékszer, fuksz
Forrás: A magyar börtönszleng szótára

Mit fuksz, igazi csillogó gyémánt ez a srác. Aki régebben olvassa a blogot, tudja, mennyire szeretem Schmuck Andort, aki tisztára olyan, mint egy jó zenebohóc. A körtemuzsikájával furulyál, a lábával meg citerál, akarom mondani: gumi óvszert oszt a Szigeten az ifjaknak, a nyuggereket meg közben (copyright: G. Kubatov) Korda Györggyel tömi. Ha fordítva lenne, azon se csodálkoznánk.

Öltöztetni rém egyszerű: betuszkolták a világ legnagyobb öltönyébe, (azt írják amúgy is: "1991 óta tartó politikai pályafutása fantasztikus emelkedések és nagy zakók sorozata") ráhegesztették a piros nyakkendőt, hetek-hónapok óta ebben nyomul. Egy nagyra fújt Thürmer Gyula. Maci Laci szerepzavarban.

És mit csinál most? Nem furulyál. Nem citerál. Szvinget énekel. Swing When You Are Winning. Végigmászkálja ékesfővárosunk minden zugát. Mint a fent említett Korda György.

Korda György egyszerűen meghatódik attól, ha sok idős embert lát maga körül. Mint mondta, így történt ez a Tatai Szabadtéri Színpadon is, ahol éppen duettet énekelt Schmuck Andorral, mikor rájöttek, annál jobb, minél több nyugdíjas jár a koncertekre

Bonviván a csákó, érted. Duettezett mán a Bangómargittal is. Dalban mondja el, mint kakas által holt egykori mentora, Imre. Körülötte bamba jányok. Megette spontán tűzijáték. Hamvas fényű panel-snittek. Háttérben Parlament, ott jó volt. Romantika. Duna-part. Seholse egy négyes metró, egy kósza nokiásdoboz, hajéktalan.



Nézem az embert, Lagzi Lajcsi rémlik fel zsíros homlokkal, mulassunk, nevessünk, dáridózzunk kedvünkre. Még nem is főpolgármester, de már büntet. Lehet, hogy titokban a Kétfarkú Kutya Pártnak dolgozik, és csak vicc az egész?

..::efzé::..

2010. augusztus 23., hétfő

KampánySzubjekt6: Huszad-rang

Legyen béke, szabadság, egyetértés. (Egyenlőség, testvériség.) Magaszt. Malaszt. Ballaszt. Nem ballaszt, túlsúly. Nem túlsúly, ellensúly, ezt sulykolják. Álomalapítás. Mármegintaugusztushúsz. Mennénk inkább kirándulni. Gyerünk asszony, öltözz már, ott a helyem, tudod, jelölt vagyok. Szervuszpistám, holvanjózsi?

Fájós fejjel kelhetnek a politikusok az ünnepek előtti reggelen, egész éjjel azon töprengenek, mit is mondjanak az ő népüknek az ő pulpitusukról. Keresgélnek a régi doc-ok között, előhúzzák a 2004-est, az uniós csatlakozóst mindig lájkolják az ünneplők, vannak benne szép panelrészek, most is jó lesz elejének. Beillesztés, mentés másként. Közepére egy kis szentistvános rész, ezeréves államiságunk, összefogás, mindig is Európában, a magyarság megtalálta a helyét. Széthúzás nemjó dolog.

Elöl nyított templom, hátul bezárt Korona Söröző. Balról kis termetű király nagy termetű oszlopon. Törpe, mondja rá korábbi ünnepi szónok, aki most csak civil nagypapa. Mellettük magas pulpituson mai díszsor ül. Előttük kenyér, ebből osztanak majd sokaknak. Jut majd a széliből. István a király, felkelt a napunk, süt is nagyon, szembe. Hátul Mánya doktor úr el, pedig 98-ban még ő is büszkén itt szeletelt. Elsétál a tömeg jobb szélén, ki tudja, hová tart.

Ezen elmerengek, alig figyelek a szózatra, amely egy perc alatt eddigi érdemeink felsorolásába fullad, uniós projektek repkednek.  A számítógép tán belekeverte a Kampány 2010.doc-ot, mondom magamnak. Szépül, épül városunk, igaza van a szónoknak, ha már kampány, legyen kövér. Sok lúd meg ugye disznót. És ez ma a lényeg.

Nagyra magasztalt István királyunk négyelgetett volna az ő korában. A mai utódok csak kampánnyal vágják agyon a gyöngyösiek közös ünnepét. Mert ha már mikrofon előtt vagyunk, ugye, akkor csak belefér, sokak nem tudják.

Kenyér, cirkusz. Minden más huszadrangú.

..::efzé::..

2010. augusztus 19., csütörtök

KampánySzubjekt 4: Kitől lopott a grafikusunk?


Kicsi az Internet...

..::efzé::..

KampánySzubjekt 5: Az jó vitézeknek dicső csatájáról


2010 augusztusát írjuk. Zajlik Gyöngyös erős várának bevétele, vagyis a rég áhított nemes versengés, amely kéretlen krónikánk által a következő néhány kulcsmondatban egyszerűen összefoglalható azok számára is, akik nem követték maffiasorozatunk előző 331 részét a legutóbbi fejleményeket a demokrácia épülésére szolgáló lovagias megmérettésben.

Tehát, királyi ünnepünk előestéjén az a nagy büdös helyzet, hogy   a dolgok mai állása szerint bizton állítható, hogy  regnáló Hiesz György   államépítő Szent István királyunk örökébe kicsiny vidéki végvárunkban immár négy nemes lovagi csapat kíván lépni. Miután kard és lovagi tornák helyett manapság az úgynevezett választópolgárok döntenek a trón sorsáról, nehezebb a helyzet, mint amikor egyszerűbb volt lenyilazni az ellenfeleket, de azért úgy hírlik, hogy szorgosan dolgoznak a poroszlók is.

Szóval, a régi várúr alaposan megfogyatkozott számú, ám érdekek által annál eltökéltebb vörös lovagjaival száll harcba, a csapat címerét a mai divat szerint Szanyi Kapitány útmutatásai alapján eltakarják a mellvérten. Ehelyett egy úgynevezett lájkjel mutatja korszerű küzdeni vágyásukat. Mellettük szól vala, hogy sok esztendeje építik birodalmukat, s erős kézben jól őrzik végváruk bástyáit.

Az ősmagyar lovagok is nemrég errefelé lovagoltak már, ám nem hoztak magukkal saját bálványt, ezért jobb híján a narancsszín lovagok vezérét magasztalják. Mellettük szól vala, hogy velük vagyon az igazság, hiszen ősmagyarnak lenni a tudás záloga, mely a kurucinfó nevű annáléban rejtezik. A lovagok innen veszik örök erejüket a folyosói és az úgynevezett anális fenyegetős nézeteltérésekben.

A narancsszín lovagok egy egyelőre titkos programmal mérkőznek meg, és nem kérnek az ősmagyar lovagok kéretlen dicséretéből. Alispánuk ugyanis kihirdette nékik már, hogy aki más lovagokkal burkoltan, vagy nyilvánosan szövetséget köt, legott a porba hullhat a nehéz háborúságban, mert rögvest elveszti szilárd narancsszín vértjét. Mellettük szól vala, hogy már övék szinte az egész Birodalom.

Indulnak vala a zöld lovagok is, civil gúnyában, közöttük két levitézlett renegát vörös vitéz, akiket még nem tudjuk, mi vezet. A pergamenjeik tele vannak álmodozásokkal nagyívű gondolatokkal, ki tudja, meddig viszi őket a lendületük. Viszont ők vért nélkül indulnak a csatamezőre, rajtuk csak a jó Isten godviselése vagyon, kérdés, mire elég ez szigorú aranydukátok nélkül. Mellettük szól vala, hogy azt mondják: nem függenek sem narancsszín, sem vörös uralomtól.

A tatár lovagokról viszont semmi hír, pedig ők is többször jelezték hírvivőjük útján, hogy megküzdenek, ám nyomuk veszett. Állítólag most már nem érdekli őket a dicsfény, semmi sem hajtja őket, ám a narancsszín lovagoknál még látható egy tagjuk mutatóba. Mellettük szólna vala, hogy.

Eddig tart vala az első két hét írott története a hatalom megszerzésére irányuló helyezkedésről jó vitézek nemes cselekedeteiről. A csatamező krónikása most pár napig leteszi a madártollat, mert azt mondták néki valahol: kard által vész mind, ki tollat ragad.

..::efzé::..

2010. augusztus 17., kedd

KampánySzubjekt 3: Civilizált mód


Végy egy rakat embert, akiknek különböző okok miatt már elegük van az úgynevezett pártpolitizálásból. És sok esetben a saját eredményeik, életútjuk alapján népszerűek, nem pedig a - mondjuk úgy - az egymást az ablakon háttal kilökdösős magyar pártkarrier alapján. Nem pénzért, érdekből vásároltak be a politikába, mint jól menő üzleti mókába, csodálkozva, ha ez mégsem csak ennyiből áll. Pedig Oroszországban olyan egyszerű.

Játsszunk el a gondolattal, hogy ilyen, úgynevezett "civil" emberek is nekiindulnak a nagy megmérettetésnek. Tegyük fel, hogy a közös gondolkodásban hisznek a mellébeszélés, a semmitmondás, és tízmilliókért jól csomagolt, tervek nélküli helytartó-rendszerek helyett, gondolván, hogy így lehet valóban lentről megmondani a fentnek, mi a jó nekik lent. Igen, naivak, mert azt hiszik, hogy ebben a rendszerben van esélyük.

Álljunk meg egy picinykét. Hajoljunk le a kis táblácskához, ami a nagy magyar közéleti arborétumban e kis csemete mellé oda vagyon írva. Ezt a gondolkodásmódot szokták a pártpolitikában magasztosan alulról szerveződő mozgalomnak nevezni, a pártoknak láthatóan mégis az a valódi érdekük, hogy tűzzel-vassal irtsák őket. Hogy tapossák a csemetét, sőt, sóval hintsék fel a helyét. Szegény civilek addig jók, amíg oda lehet gémkapcsozni őket a Mi Nagy Nemes Ügyünkhöz, mint "támogató civil szervezetek". Vagy ha nem tudják máshogy kiegészíteni a megfogyatkozott pártnépszerűséget. Sőt: maguk a pártok is képesek civilesdit játszatni, ha végképp nincs más út.

Hátrány? Próbáljon valaki később a megválasztott "civileken" keresztül pénzhez jutni a mai pártvezérelt időkben egy település működtetéséhez, amikor majdnem húsz éve a különböző hűbérúri rendszereken csorog lefelé a pénz a vidékre. Próbáljanak pályázni, lobbizni, vagy a jó gondolatokat átverni a fenti kegyurakon...esélytelen.

Kérdés, hogy maguk a szavazópolgárok hogyan gondolják: elég-e ismét a profi tálalású, egyszínű semmi. Vagy olyan emberekben gondolkodnak, akik elérhetők, köztük járnak, és ne adj isten, szóba is állnak velünk két "fontos ügy" intézése között. Én nem korteskednék sem értük, sem ellenük, de érdekesnek tartom a kérdést. És alapvetően lájkolom a gondolatot.

Mindenesetre az első összecsapás már megkezdődött; ahogy hallani, máris mennek a telefonok a pénzzel, hatalommal megáldott pártpolitikusok és a különutas civilek között. Azt hallani, hogy kósza listák keringenek mindenkiről,amelyek alapján jó szóval és fenyegetéssel nyírják a konkurenciát. Kampány van, vesszen az ellen. Éljen a civilizálatlan üzemmód.

..::efzé::..

2010. augusztus 10., kedd

KampánySzubjekt 2: MSZP: Lehúzhatatlan roló



Első körben a kerekasztal lovagjai. (feltűnően csúf képzavar a kéretlen krónikástól) A megváltozott választási rendszer nem kedvez a kis halaknak. A nagy halak megeszik a civileket. A civileket nem eszik meg, ugye? Mégis nagyon fontos a támogatottságunk növelése. Az országos tendenciákkal szemben. Széleskörű Szövetség Demokratikus Értékközösségi Alapon. (lásd még Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat?). Demokratikus bal. Véleményformálók. A nevek titkosak, egyelőre netuddmeg, nemegyeztettünk. A megyében végzett kitűnő munka, a válság ellenére is vagyongyarapodás. Ez a Fekete  Laci az a zagyvaszántói, vagy a petőfibányai? Nem, ez a volt lőrinci. A Szili Katit én még nem láttam itt Hevesben. Ki is a baranyai elnökünk, a Puch Laci? Sok az új név.

A lista tükröz, nagyon is, tisztességesen. Alternatíva a kormányerőkkel szemben. Szakmai konzultációra nincs idő. De azért ellenszerünk a szakmaiság. (Mi van?)  Sok a populista megtévesztés a kormánynál, ezt a lakosság sajnos még nem érzékeli. Jelentős fejlesztések, eléghacsakmegemlítema, mennyi időnk van?. A Mátra Múzeum-mantra. A vak is látja. Hazugság, hogy csak romboltunk. A jobbos polgármesterek is elismerik. Narancslé az asztalon, rostos. Kifacsarták. Pogácsa. Mellé megyei elnök. Facebook-korszak, én is most tanulom, próbálok lépést tartani. Hol szoktatok összejönni, újságírók? Hát a Facebook-on, Tamás. Kocsmában. adomázik a kolléga. A Hírlap lehet hírforrás. A szilvásváradi az jobbos polgármester? Nem is tudtam. Menjünk.

És a délutáni matiné, a második. Szünidei, tán ezért a laza vakáció-hangulat. Ó, ió, ció, áció. Pista még nyaral? Vince vállalkozik. Vince megérkezik. Vince ablakot nyit a térre. A Fő térre. Kint tértánc, bent nincs tér. Se levegő. Ezért kellett nyitni. Megint narancslé, most Fanta. Mégiscsak haverok. A buliszín-e? A főnök tolla is narancssárga, de ez véletlen. Nem másokéval ékeskedik, semmi összeesküvés.

Pali, meg a Fidesz? Nézzük meg, hány szék van. Ülj le Zolikám, nem lesz hely. Elvégzett munka, eredmények. Tizennégy mínusz négy. Szabolcsot ismeri a sajtó. Hédi megkapta a Harmadosztályt. (feszengés). Korrekt, tisztességes kampány. A szavazók majd értékelik a teljesítményt. Nemúgyminttavasszal. Visszatér a vak is látja-szófordulat. (Lehet, hogy délelőtt 11 óta folyamatosan itt körözgetett a teremben?)

A régi halaknak is bedobtuk a horgot, de nem kaptak rá, Szívük joga elindulni. Ússzanak külön, de nincs esély, elsodor az ár, ma már inkább csak a párthalaknak lehet. Ilyen a rendszer. Bozsiknak is felajánlottuk. Az MSZP-logó nem Micimackó, nem fehér rózsa. 300 utcából 150-ben új aszfalt. Úgyhogy szerintem sima ügy. Nem is kell a mélyébe menni, elég a Vargák Teréig. Eredmények, eredmények, eredmények, tervek, tettek. Ha kihagyom, majd kisegítetek. Megcsinálom, bátorság.

Sajnos szétesett a jobboldal. Pedig voltak köztük ellenzékiek, de konstruktívak. Nemondmá, velük van az Ördög?

A rolót meg nem lehet lehúzni, végleg beragadt. Hiába nyüstölik.

..::efzé::..

KampánySzubjekt 1: Újfidesz újerő


Patinás étterem, öltönyök, illő nyakkendők. Módot megad, felkészül, biztos maga. Valaki hazaiszkol átöltözni, elkésik kicsit, túlsportos volt, az idő rohan. Várjunk még négy percet. Jelszavunk a józan ész. Új arcok, új lendület, tiszta lapok garmadája az elénk bekészített Fidesz-füzetekben. Jelképes és üzenetértékű, mondaná egy másik párt megyei elnöke, de róla majd a kettes KampánySzubjektben. Maradjanak velünk. Újseprő jólseper, újbeszél, nem beszél.
Négy a nyerő, négy a szövetséges, a régi kölykök a hátsó udvarba lettek rejtve, erről szó se esik. Arról se, kik az új tagok, ez itt a kirakat csak, a bolt még átalakítás alatt. Egy, csak egy legény van talpon ezen a vidéken is, átörökült, jól csinálta, megcsinálta, a mi fiunk, Dr. Ördög István, Magyarország.

A vezérfonal-jelölt a névrokonom, reá kellene majd legott felfűzni közpénzünk áramlását, illetve dicstetteink áradatát, de nem segít sokat, hogyan: bevett fideszes módra keveset mond, sokat sejtet. Iskolát eddig dejólvezetett. Vállalta, mert felkérték. Lesz majd program szeptemberre, most még készülnek az edzőteremben, gyúrnak, gyúrogatnak egyre nehezebb súlyokkal, majd a nép, az istenadta megmondja, mit akar, hány kilót a rúd végére. Ez ilyen dévényitibi-program, pontos labdát kell fogni, kopogtatót kell adni érte, és már kívánhat is az ember. De szép. Eddig lutri.

Helyette a legtapasztaltabb képviselő mesél a kábé konkrétról, míg le nem oltják, nehogy kibeszéljen. Ő hosszan elemez, ezek most nem jól vették fel a hitelt svájcifrankban, ezek miatt eladósodás, a kórházműködtető most szerényebb, átgondoltabb, akkor mondjukkiprivatizációvolt. Nemcsakgyöngyösiprobléma. Mi majd jövünk, és persze, leszneknépszerűtlenek. Úgyhogy Másfélévigkonszolidálunk. Pályázat, pályázat. Ennyi az elhangzott. A többi irányelv még a zacsi mélyén figyel, addig most ne túrjunk bele, összeken valamit. És helyi nemzeti együttműködés, jelentsen bármit is.

..::efzé::..

2010. augusztus 5., csütörtök

A Tüke Fenomén - premier a hétvégén...

Ördögkatlan Fesztivál, Palkonya, augusztus 7. 20:00 Faluház

Kirakat, rendezés alatt

Látjátok, feleim, újra por, hamu és képviselőjelölt vogymuk. Megint becsöngetünk majd hozzátok: aki eddig teljes zsebbel benne volt a buliban, azért nem maradna ki a következőből sem, mert eddig szerinte jól csinálta. akit meg kifelejtettek, az motiválva érzi magát, hogy most megmutassa: külön is lehet gesztenyét kaparni, amellett, hogy tökéletesen fogja csinálni. Nagy mellény, nagy zseb.

Eljött a szezon, már megy a bolt újracsomagolása. Átfestjük a cégért, kirakunk a kirakatba pár új bábut, és várjuk a vásárlókat. Akciósak vagyunk, más boltból is hoztunk árut, roskadoznak a polcok a szebbnél szebbnek látszó dobozoktól, benne a dolgokkal, amit ugye csak otthon lehet majd kipróbálni.

Volt ugyan egy nagy boltszakadás is, de arról nem adtunk ki külön reklámújságot. A konkurencia - a régi boltosok -  igen, de közben elmentek nyaralni Horvátországba, ott állítólag akciós a gyros. Mi is elmentünk Horvátországba, ez boltszakadás idején különösen divat. Mindegy, eddig ők árulták a narancsot, mostantól mi fogjuk, a fő forgalmazó döntött erről, és kész. Bár a franchise nem enged sok beleszólást, de a terméket nagyon keresik.

A szemközti bolt - az eddigi piacvezető hipermarket - csak egyféle árut forgalmaz, azt, amit eddig. Őket nem is izgatja, milyen igények vannak, az évtizedes gyakorlatuknak megfelelően egyszerűen eldöntik, mi kell a népnek, veszi, nem veszi, nem kap rétest estére. Nincs választék, de ettől még megélnek, bár az utóbbi félévben erősen beszűkült a kereslet. Azt írták ki, hogy a kirakat megújulás alatt, de még a színe is ugyanaz. Bár most fölvettek valami kapitányt az akciós hetek levezénylésére, meg valami Hustler-főszerkesztő is segít marketingesként. A fene tudja.

A (piros)-fehér-zöld bolt még csak tavasszal nyitott először, ők csak magyar terméket árusítanak, magyar gyártmányú polcokon, magyar a csempe, és magyar a nagy Audi is a ház előtt. Néha azzal viccelődnek, hogy ők a Maffia, de ez valószínűleg csak reklámfogás, kár lenne bedőlni.

És van az a trendi pesti üzletház, ami állítólag szintén nyit boltot itt a főtéren, de a fene tudja, lesz-e benne egyáltalán kereskedő. Még ki se vakoltak.

Sietni kell, ősszel beindul a nagy bevásárlás, aki nem ad el eleget, lehúzhatja a redőnyt. Kérdés, mi kerül a szatyrokba. Egyék, vigyék.

..::efzé::..

2010. augusztus 4., szerda

Széles-látókör

Mottó: "A Magyar Televízió minimálisan sem felel meg a harmadik évezred műsorszolgáltatási igényeinek, és a máig ott lévő kitűnő szellemi muníció a teljes joggal felruházott elnök, Rudi Zoltán és két társa „vezetési és emberi alkalmatlanságán vérzik el" (Friderikusz Sándor, mielőtt kiebrudalták az akkor szoci irányítású köztévéből.)


Az elmúlt napokban számomra komoly kihívást jelentően próbáltam odafigyelni az úgynevezett Magyar Televízió műsoraira. (ld. még: Értéket közvetít.)Tegyük hozzá: jó pár célcsoportjukból kiszorultam: nem vagyok sportfanatikus, unom a régi filmeket, nem vagyok nyugdíjas, akit meg lehet etetni ugyanazon Önök Kérték (Örök Érték???) Gálvölgyi-archívokkal, és azt sem szeretem, ha a kultúrműsorok csakis egyetlen politikai oldalról válogatódnak össze az "ajrópaiság" címke alá tartozó jó ismerősökkel. (ld. még SZDSZ-farvíz). Most sem fogom szeretni majd, ha mindenki népnemzeti lesz, de ez egy külön kérdés - erről lejjebb.

Azt sem szerettem, ha Mészáros Tamások lányait kell néznem Apu pártbéli befolyása miatt. Hányingerem volt a Nap-Kelte alákérdezéseiből, és ahhoz túl sok kis sztorit olvastam e műsor "működési mechanizmusairól" (Moldovától Gyurcsányon át mondjuk Vona Gábor észrevételeit is figyelembe véve), hogy illendő módon közszolgálati műsornak tekintsem. Nem felejtettem el hosszúnyelvű Lakat T. Károlyunkat, a csak a a jobboldal ellen harcias Orosz urunkat, a dögunalmas Verebest, a tudálékos Bolgárurat, a Lendvai Ildikó által is favorizált Fridinket, és azt is nagyon furcsálltam, hogy heti hat napból általában egyetlen egyben sem sikerült liberális, vagy baloldali műsorvezetőn kívül más arcot találni a retro díszletekkel, bunkó hangú narrátorokkal sokkoló Nap-Keltébe. Nem, nem bírom nagyképű Krizsó Szilvit sem, Bombera Krisztina pedig afféle női Frei Tamás a szememben (ld. amerikai típusú kókler). És emlékszünk még  az alvós Győrffy Miklósra? Szakmacsúcsa Friderikuszra? Apa lánya Tornóczky Anitára? Félmosoly Bánó Andrásra?

Emlékszünk a balos médiacelebekre, akik jól eltanyáztak némi kifizetés mellett a meleg, nyúlós lében? Úgy belegyógyultak havi másfélmilliókért a nézők arcába, hogy szinte elhittük, hogy ők a legjobbak. Ezt olvastuk ugyanis a tévéújságban. És ezt a kis mellékest a slepp tagjai éves szinten, menetrendszerű sírás-rívás mellett finanszírozásilag jól kikövetelik maguknak, ellenkező esetben rohannak a nagyvilágba azzal, hogy itt politikai póráz van, bizony. Bal-és jobboldali kormány alatt is konzekvensen, mondhatnám: végre valami következetesség. Mint Demszky a BKV-támogatással...

Amúgy igen, az van. Politikai póráz. Erről szól.

De beszéljünk a máról. Nincs azzal baj, ha egy magyar közszolgálati csatorna jobban figyel a saját értékeinkre. Szegény köztévét amúgy is csak akkor illik félteni, ha épp jobbos kormány tisztogat, balosnál irányítottan tapsikolunk, hogy mekkora szakmai színvonal megy ki a csövön. Persze az, hogy fideszes, vagy mszp-szdsz-es eltolódás (ld. 100% agyontorzulás) van benne, tökéletesen édesmindegy, Mészáros Antónia és Halász Zsuzsa műsorvezetési stílusa miatt dettó nézhetetlen a cucc. Kicűgölik a balos mikrofonállványt, betolják az Echo TV-seket (ld. még Széles-látókör), revans, Szenes Andrea full HD-ben virít Szalai Annamária-pólóban, Obersovszky meginterjúvolja a TV-macit, mindemellett Matúz Gábor értetlen szépmagyar bocifeje benéz az ablakon, amit legott megsimogat Siklósi Bea.

Halászt váltotta Krizsó. Most Krizsót váltja Halász (ld. még: pártszóvivőből közszolgálati műsorvezető.) És?

Magyarországon törvényszerű, hogy az új szekér bakján ülők kirúgják a régi szekér tolóit, azokat sem kell félteni, ontják majd ugyanezt tovább a haveroknál, elpakoltak ehhez elég autópálya-pénzt. Ezek az ipsék úgy áramlanak csatornából másik csatornába, hogy öröm nézni. 2002-ben épp nekik csinálták ugyanígy a helyeket, viharos gyorsasággal.

Az "alkalmas" tévéseket mindig az adott poltikai berendezkedés nevezi ki, sztároltatja, és vigyáz zsével jól kipelenkázott kis fenekükre, hogy le ne pottyanjanak a címlapokról, mert akkor bizony kissé megütik magukat. Ebből az alapállásból következik, hogy miközben a műsorok egyszerre politikailag túlvezéreltek, nézhetetlenek, konzervek, illetve valamely más, kereskedelmi tévét majmolnak, süt a legyőzhetetlenség, a "Csináld jobban, kispajtás!" szemlélete is az egész produkcióból. Ha nem néztem volna - mint mondtam - napokig, elhinném, hogy itt és most tényleg valami óriási szakmai műhelyt kell temetni. Nana.

Miközben vannak olyan arcok, akik soha nem jutnak el addig, hogy kapjanak végre egy jó köztévés, képernyős feladatot. Balról is, jobbról is. Sehol egy el nem használt új arc. Sehol egy eredeti műsor. Valamiféle oknyomozásig még mindig csak a hírTV jut el. Váratlan eseményt frissen adni is csak ők képesek. A kormányt is csak ők bírálják - jobbról. És az MTV mégis az Echo-tól importál hű szakembereket.

Megy az ovi: Már megint mit csinált az Ovi, na de a Feri is ezt csinálta! Most a Wermer jár jól, akkor a Geszti járt jól. Meg a rizsa: "a politika ne tegye rá a kezét a köztévére."

Köz-vetítés vége.


..::efzé::..

2010. június 5., szombat

Hülye vagy, János?

A témaferdítők ujjonghatnak, ismét jól dolgoztak. Egy Kóka János nevű pénzügyi zseni (lásd még "Pannon Puma" és "Hankook-telekbiznisz", valamint "SZDSZ-választási csalás") máris azon örvend, hogy Kósa Lajos miatt kissé oda a pénzügyi szavahihetőségünk. Hátradőlhetnek, lehet megint tét nélkül pofázniuk.

Az internet nem felejt, dacára annak, hogy Kóka János és barátai szelektíven emlékeznek, mintha közük sem lenne az elmúlt 8 év kormányzásnak nevezett nagy kollektív zsebretevősdijéhez, visszaosztósdijához és - konkrétan neki és orosz barátainak - a magyar gáz árának illetlenül magasan tartásához.

Szerencsére egyelőre nem is az efféle globálidiótáktól várjuk, hogy visszazökkentsék az ország szekerét a rendes kerékvágásba, írom ezt indulatból, ahogy köztudottan nem szerencsés bejegyzést, véleményt írni. Mégis elképeszt, ahogy nem képes felfogni azt az egyszerű összefüggést, ami az ő és kis pénzsóvár társasága és a választói akaratból e kis társaság Parlamentből való száműzetése között fennáll. Hülye vagy, János?

Miért is most várhatnám el, hogy csendben maradjon? Igazi észosztó liberális. Nála van a Bölcsek Köve, gondolja, még mindig. Nem zavarja, hogy az ország ebbe a gondolkodásmódba, a cinizmusba, az emberek lenézésébe erkölcsileg, pénzügyileg és szellemileg egyaránt belerokkant. János egyébként is keveri a lopást a gazdasági tehetséggel, legyen ez az ő baja, elfér.

De azért egy kis önkritika is elférne a nagy arcon. Ha más nem, utólag, szépítésképp.

..::efzé::..

2010. május 3., hétfő

Horváth, kertben


És rohant szegény Nagyi a szalmakalappal. 

Át a fél Városligeten. Erősebb küldetéstudattal, mint olykor Gyurcsány Ferenc. Feladata volt, nagy. Ragyogott a május elsejei napfény. A lombok között alig látta a zöld transzparenseket, ezért volt jobb a vörös, azt messziről lehetett látni, jegyezte meg. Csak nehogy baj legyen, okolta magát, megint késett a kék busz, rohadtannyátabékávénak.

- Elkések, elkések - mormogta. - Mindjárt felér ez a gyerek a színpadra, még napszúrást kap nekem, mielőtt elmondja a Nagy Jó Hírét, és akkor hogyan lesz belőle őszre főpolgármester? – dohogott. – Itt állunk a célegyenesben, már csak pár szavazót kell szereznünk, és miénk újra a világ! Elrontja az egész megújulást, mindent tönkretesz! Ildikó is nagyon fog haragudni!

De ekkorra Csaba már fent állt a színpadon, s hogy tuti Index-címlap legyen belőle, máris általános fővárosi narancsszínű riasztást vizionált a Fidesz-győzelem miatt kicsit több sörrel szomorkodó nyugdíjastábornak, akik - ahogy megbeszélték - lelkesen tapsoltak. Néha picit orrbapöccintettek egy-egy hírtv-operatőrt, levertek pár fotóst, csak úgy a rend kedvéért. Munkásököl, vasököl, hogymerezidejönni, kiengedtebe, hagyjámápogácsázni, de amúgy nem ártottak a légynek sem.

Ingyen BKV minden pestinek, ezt eszi majd a nép. Hogy ez senkinek nem jutott eszébe? Derék fiú ez a Csabi. Azt mondta, lesz külön háromnapos tikett, Hagyó Miklós arcképével, négyes metró-szabadjegy volt SZDSZ-es vidéki beutazóknak Demszky Gábor ajánlásával, és érdemei elismeréseként – ahogy a MÁV-nál – itt is Elviráról fogják elnevezni azt az internetes rendszert, ahol nyomára lehet bukkanni majd az elkószált kék buszoknak. Vagy az áruknak. 

És hogy újságolta, hogy „Mama, de hát ez Velencében is működő rendszer!”. A Nagyi ugyan úgy emlékezett, hogy Velencében nincsenek is villamosok, de már olyan régen járt ott, hogy nem emlékezhetett mindenre pontosan.  Apróság. A Csabi már úgyis egyszer-kétszer rendbetette a BKV-t, a társadalmi összeugrasztósdi is egészen jól szokott működni, hát mi gond lenne egy kis díjmentesítésből, morfondírozott a Mama, aki nagyon szerette kisonokáját. Amit meg úgysem lehet fenntartani, azt oda kell adni ingyé’ a népnek, szép kis gondolat, szeretik a magyarok - nyugtatgatta magát.

Túl későn ért a színpad sarkára. Elkésett a szalmakalappal, mert már a röhögéstől a homlokát csapkodó Molnár Gyula is azt harsogta, hogy „A Csaba teljesen kész van, elrontja a maradék esélyünket is, orvost,  borogatást! Először azt hittem, ez már a Sas-kabaré”.

A Nagyi ekkor nagyon csúnyán nézett Molnár Gyulára, és csóválta a fejét, hogy ez a Gyula, ez nem elég haladó baloldali. Én mindig láttam rajta. Az Attila, az legalább mer újra elvtársazni…

Figyelnie kell Csabinak, meg is mondta: „veszélyesen bolond idők jöhetnek a fővárosra.”

De hol találok elsején baloldali orvost?  - esett kétségbe a Mama.


..::efzé::..

2010. március 20., szombat

Egy kisiklott élet

Adács, ajtaját-ablakát vesztett, kifosztott, összefirkált mai magyar vasútállomás. Villogó szirénák, lezárt sorompók, néha elrobog egy-egy vonat, félpályára szorult a forgalom, a lassuló vagonok ablakából kíváncsian nézelődnek az utasok. Körben jól értesült bámészkodók, rossz időben túl sokat látott szemtanúk, és a háttérben, pár méterre a sínektől a pezsgő életű sarki kocsma világít.

A kocsma, ahová mindenki betért egy felesre. A hullaszállítók, mielőtt szedegetni kezdtek. A rendőr. A rokon, aki előre tudta, mi fog történni.

És néhány órája maga az öngyilkos is. Szólt ám ő időben, hogy bizony ma megöli magát. Persze, Pistám, miért nem iszol még egy sört? - mondhatták neki a cimborák. Ha voltak. Rossz élete volt,. mondták a nálam okosabbak.

Akkurátusan felakasztotta a kabátját, és amikor jött a negyed hatos vonat, konzekvensen kifeküdt elé. Az ígéret mégiscsak szép szó.

Fokozódik a  hangulat, újabb fontos pont jön az estében, amit látnia kell a keménymagnak. De a bámészkodók mégsem annyira bátrak, az azonosításnál elköszönnek, hirtelenjében megy mindenki a jódolgára. Az igazi mindentlátók a kocsmában, kényelmesen sörözve végignézték az egészet. Péntek esti keserédes szórakozás a feles mellé.

Valóság.

Hazafelé meg előttünk ütnek el egy kutyát. Az is az. Tavasz van, mondom magamnak, öngyilkos-szezon.

..::efzé::..

2010. január 23., szombat

Egy kis standby


Ezzel a mindent vivő képpel szeretném jelezni, hogy ebben a kampányban totális dőreség lenne bármit, bárkit tollhegyre tűzni. Keller úr felettébb önkritikus, remekül megválasztott szlogenjével szembesülve a továbbiakban egyelőre nem is próbálkoznék ilyesmivel. Találkozunk április 26-án.

Azért remélem, értitek, miről beszélek.

..::efzé::..