Az Apollo-projekt legutóbbi forgatásán, a szlovákiai Kenyhecen nemcsak egy karakán polgármestert sikerült megismernem, hanem egy nálunk valamivel logikusabban működő világot is. Miniszterelnökünk is azt tanácsolta, úgyhogy elmentünk.
Azt nem tudom, hogy arrafelé Szécsi Magdák vannak-e, és ha igen, hány idióta, született belvárosi művészlélek szőkíti be a haját az ő két szép hiszteroliberális szeméért, de nagyobb tisztelete van még a rendnek, annyi szent. A négy éve a felére csökkentett segély például jelenleg annyira minimális, hogy ha az illető nem keres sürgősen legális állást, félő, hogy éhenhal, tehát nem költi DigiTV-re meg plazmára az ölébe hulló pénzt. Voltak is "éhséglázadások", azokra gyógyírként némi karhatalom, tankok, meg vízágyúk, azóta csend.
Arrafelé nincs olyan, hogy ráborítják a jegyzőre az asztalt, ha nem oszt segélyt, (nincs is jegyző, mindez a polgármester dolga) olyan viszont van, hogy a képviselőtestület ad hoc bizottsága a helyi rendőr kíséretében elkíséri a renitenst a falu határáig, és megnézi, hogy visszajön-e, ha mégis megteszi. Többnyire nem. Így is lehet. Semmi erőszak, csak szemöldök-összehúzós ráhatás. (Amíg egyszerre idézik az eddigi cikkeimet a RomNet-en meg a kuruc.info-n, addig bátorkodom véleményt nyilvánítani e kérdésben, yin és yang, tudjátok.) Hogy is írta ezt meg pár hete a balliberális Népszabadság?
"Felmerül a kérdés: a 30-50 százalékos jövedelemcsökkenés tartóssá válása ellenére hogyan sikerülhetett elnyomni a roma éhséglázadásokat? Szlovákiában jóval gyengébb az a - Magyarországon balliberálisnak nevezett - véleményformáló értelmiségi csoport, amely a romák szociális segélyeinek megnyirbálását rasszizmusnak minősíti. Szlovákiában mind a politikai baloldal, mind a jobboldal erősen épít a nacionalizmusra, amelynek a romaellenesség is része.
A roma éhséglázadások erőszakos elfojtása idején rendkívül nehéz lett volna tömeges támogatottságot szerezni annak a nézetnek, hogy a gazdasági reformok mindenki másra vonatkoznak, de a romáknak a kisebbségi helyzetükből fakadóan továbbra is joguk van több pénzt kapni a segélyekből, mintha dolgoznának. A roma szervezetek az Európai Bizottsághoz fordultak, ám Brüsszelben a szlovák kormány liberális reformjai mellé álltak, és gyakorlatilag elengedték a fülük mellett a panaszokat."
http://nol.hu/cikk/494681/
Tehát ez nem csípi ott az Unió szemét valamiért, nem rohangál mindenki Strasbourgba. De azért sem, hogy tengerszint feletti magasság alapján állapítja meg a szlovák kormány az általa felügyelt önkormányzatok támogatását. Azaz a magyar többségű települések jól kimaradnak. Ám nem nyafognak, sőt, csak egyvalamiért: ha iskolai szüneten lévő anyaországi magyar fiatalok úgy döntenek, hogy - kilépve a családi háttér nyújtotta biztonságból - magyargárdásat meg visszafoglalósat játszanak beöltözős-felvonulós klisékkel. No, azt nem szeretik, nem kérik, inkább - mint mondták - zavarja őket, hiszen - miután ezek a boldog életű suhancok szépen hazavonatoznak az MSN elé dicsekedni - ők ott maradnak, és elszenvedik, amit a boldog életű suhancok generáltak ellenük az egyébként békésen éldegélő szlovák többségben.
És miután visszajöttünk a Felvidékről, egyből tapasztalhattuk azt is, hogy a Tornyosnémetitől Budapestig tartó több mint 200 kilométert másfél óra alatt tesszük meg, de ugyanúgy másfél óra átjutni a 10 kilométerre lévő Budára is a délutáni csúcsban. Az esti hirtelen viharban konstatáljuk, hogy a méteres tócsában kipufogóig elakadó autókat valahogy mindig 20 éves szingli-szőke barbie-k vezetik, nem is kell villamossínre dőlnie semminek, hogy beálljon a forgalom.
Vajon ezek után gárdisták, liberálisok avagy szőke barbie-babák végeznek velem?
fz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése